Mi történne, ha rájönnél, hogy a családod az egyik leghatalmasabb család a történelemben? Mi lenne, ha azt mondanák, hogy a család erejének forrását elrejtették a világ különböző részein, 39 kulcs formájában? Mi lenne, ha választás elé állítanának – fogod az egymillió dollárt és elsétálsz. vagy megkapod az első kulcsot? Ha Amy vagy Dan Cahill helyében vagy, a kulcsot választod – és megkezdődik a veszélyes hajsza. Szörényiné Kis-Gergely Lilla könyvtáros ajánlásával.

A hajsza folytatódik… Folyik a verseny a 39 Kulcs felkutatása után, ami roppant hatalmat őriz, és a tizennégy éves Amy Cahill és öccse, Dan megdöbbenve találják magukat az élen. A kutatás Bécsbe viszi őket és náluk van Mozart egy művének kódolt kottája is, ami a második Kulcshoz vezető nyom. De egy hordányi hataloméhes rokon lohol a nyomukban és Amy és Dan nem tudhatják, hogy a diadal felé hajóznak-e vagy egyenesen a halálos csapdába.

HALÁLOS SZÖVETSÉG A világ különböző részein elrejtett 39 Kulcs utáni hajszában csak egy szabály van: NE BÍZZ SENKIBEN. De mikor a vadászat Japánba vezeti a tizennégy éves Amy Cahillt és öccsét, Dant, úgy tűnik, ha meg akarják találni a harmadik Kulcsot, egyetlen esélyük megbízhatatlan nagybátyjuk, Alistair Oh. Vajon elég bolondok lesznek, hogy megkössék a szövetséget? Mivel szükségük van a Kulcsra, Amynek és Dannek talán nincs más választása. De a Cahill családban az a módi, hogy ha az ember megbízik a rokonaiban, akár meg is ölhetik…

Amyt és Dant elárulták unokatestvéreik, és cserben hagyta a nagybátyjuk. Ők mégsem adják fel, és meg sem állnak Egyiptomig egy igencsak bizonytalan nyomot követve a világ legnagyobb hatalmát jelentő 39 Kulcs utáni hajszában. Egyiptomba érve meglepetten tapasztalták, hogy üzenet várja őket Grace-től, halott nagymamájuktól. Grace segíteni akar a két árván… vagy a testvéreknek a legrútabb árulással kell szembenézniük?

A tizennégy éves Amy Cahillt és öccsét a távoli Oroszországba csalja a titokzatos NRR távirata. Messzire az egyetlen személytől, akiben megbízhatnak. Ezzel kezdetét veszi a hajsza a nácik által elrabolt kincsért, mely során fellebben a fátyol az orosz cári család meggyilkolásának titkairól. Az oroszországi kincsvadászat a Lucianek által állított csapdának tűnik, de a csalinak nem tudnak ellenállni… Vajon mekkora kockázatot vállal Amy és Dan azért, hogy rájöjjenek, mi történt valójában szüleik halálának éjszakáján?

A tizennégy éves Amy és öccse, Dan most a kenguruk földjére utaznak szüleik nyomait követve. De az utazás szörnyű emlékeket idéz fel Amyben. Olyan szörnyűeket, hogy nem oszthatja meg őket senkivel… még Dannel sem. Szüleik szellemétől kísértve és halálos ellenségeikkel a nyomukban Dan és Amy már azt sem tudja eldönteni, ki a barát, és kitől kell tartaniuk. Vakságuk miatt elkövetnek egy nagy hibát… ami egy titkos barátjuk életébe kerül.

Az elképesztő hatalmat biztosító 39 kulcs utáni hajsza egyre komolyabb feladatok elé állítja a tizennégy éves Amy Cahillt és öccsét, Dant. Nem elég, hogy a szemük előtt meghalt egy asszony, hogy az indonéz rendőrség keresi őket, és hogy egy szigeten ragadtak egy férfival, aki túl sokat tud szüleik haláláról, még a trópusi vihar is közeleg… És amikor azt gondolják, hogy ennél már tényleg nem lehet rosszabb, kiderül, hogy tévedtek. A Cahill-család szekrényéből újabb csontváz esik ki… Rá kell döbbenniük a szörnyű igazságra, hogy valójában, melyik ághoz is tartoznak…

A 39 kulcs utáni hajszában csak egy dolog tartotta a lelket a tizennégy éves Amyben és öccsében, Danben: az, hogy a jó oldalon küzdenek. De amikor rádöbbennek szüleik titkára, minden összeomlik, amiben eddig hittek, és az összetartó testvérek életükben először különválnak… Amikor Dan eltűnik az egybilliós népességű országban, Amynek nehéz döntést kell hoznia: a kulcsot keresse meg… vagy az öccsét, Dant?

Egy feketeruhás férfi árnyékként követi a tizennégy éves Amyt és öccsét, Dant a kontinenseken átívelő kulcsvadászaton, melynek tétje maga a világhatalom. Amy és Dan tudja, hogy a feketeruhás megpróbálta megölni őket, ahogyan azt is, hogy a Madrigálokhoz tartozik, a kulcsvadászat legfélelmetesebb és legtitokzatosabb csapatához. És tudnak még valamit, bár ezt a titkot legszívesebben kitörölnék az emlékezetükből, azt is tudják, hogy szüleik Madrigálok voltak. Amy és Dan mindenki elől el tud menekülni, csak a feketeruhás elől nem. És most, egy szörnyű tragédia árnyékában, a feketeruhás kilép a sötétségből, hogy végleg leszámoljon velük.

A végállomás… A tizennégy éves Amy Cahillnek és öccsének, Dannek most már tényleg elege van. Nem csak a 39 kulcsot kell megtalálniuk, hanem egyesíteniük is kellene álnok családjukat – azokat az embereket, akiknek lelkén szüleik halála szárad. De Amy és Dan nem azért éltek túl annyi robbantást, és merényletet, hogy feladják. Van egy tervük, amivel a saját szájuk íze szerint fejezhetik be a kulcsvadászatot. Csak ne lenne az az utolsó, végzetes titok, amit a Madrigálok elfelejtettek elmondani nekik. Egy titok, ami nem csak Amy és Dan életébe, de az egész világba kerülhet…

A tizennégy éves Amy Cahill és az öccse, Dan, azt hiszi, visszatérhetnek régi életükhöz, miután megtalálták a családi hatalmat rejtő 39 Kulcsot. De tévednek. Ugyanis az árnyékban ott lapulnak veszélyes ellenségeik, a Vesperek, akiket semmi nem állít meg abban, hogy megszerezzék a Kulcsokat. Négy remek író állt össze, hogy felfedje a Vesperek és a Cahillek között dúló ötszázéves, titkos háborút. A Vesperek támadnak, és a világ végveszélyben. Készüljetek! Jönnek a Cahillek a Vesperek ellen!

Nicholas Fandorine angol állampolgár, szerény történész, és azért látogat – életében először – Oroszországba, hogy felkutassa a család oroszországi ágának eredetét egy XVII. században élt sváb muskétás kapitány személyében, aki az orosz cár szolgálatába állt. Nem akar semmi mást, csak egy jó kis tanulmányt írni, mely végre híressé teszi a történészberkekben. Hamarosan kiderül, hogy az angol történész – tudtán kívül – olyan ismeretek birtokában van, amelyek óriási vagyont érhetnek. Nicholas sokáig nem érti, miért akarják megölni, s miért kell hol az egyik, hol a másik maffiafőnöktől menekülnie… de végül ő is szenvedélyesen kutatni kezdi a kincset. S mindeközben megismerkedünk magával a XVII. századi muskétás kapitánnyal, Von Dornnal (avagy Fondorinnal) is, akinek szintén alaposan meggyűlik a baja az oroszokkal, miközben ő is azt a bizonyos kincset keresi: a Bölcsek Kövét? Rengeteg drágakövet? Vagyont érő könyveket? Mindenesetre gazdagságot, amivel megszerezheti egy imádott nemeshölgy szerelmét. Akunyin a mai Oroszországról éppoly izgalmasan mesél, mint a XVII. századi muszkákról, és hőse, Nicholas nem hoz szégyent nagyszerű ősére, Eraszt Fandorinra – ő is különleges leleménnyel menekül meg a legreménytelenebb helyzetekből, s közben egy szép tatár-orosz nőnek is elcsavarja a fejét. Folytatása: Ajánlott olvasmányok.

A "krimi" főszereplői, a geológus és a fiatal kutatónő egy tragikus barlangi balesetben találkoznak először. A rejtélyes balesetben életét veszti a kutatónő régészprofesszor édesapja is, aki egész életében elveszett történelmi ereklyék után nyomozott. Kutatásai során összefüggéseket fedezett fel a középkori misztika és a Szent Korona története között. Talált egy alkimista kódexet, mellyel lánya és segítője misztikus utazásra indul a középkorba. Kalandjaik során kénytelenek felfedezni, hogy saját múltjuk és a magyar királyok, különösképpen Mátyás és Zsigmond rég elfeledett szellemisége a távolból is hatással van a ma eseményeire… Vajon sikerül-e a hősöknek, a geológusnak és a fiatal kutatónőnek leküzdeni a középkorból megidézett gonoszt? Fordulatos, izgalmas, magával ragadó, több helyszínen, várkastélyok misztikus környezetében, titkos barlangjáratokban, földön-vízen-levegőben játszódó történet.

Ki ne ismerné a mozikból Zorro kalandjait? A hőst, aki nyaktörő mutatványaival a legreménytelenebb helyzetekből is mindig megmenekül? Isabel Allende a legendás Diego De La Vega ifjúkorát meséli el, hogyan lett a jómódú kaliforniai fiúból az igazság bajnoka, a szegények oltalmazója. Kalandjain keresztül betekintést nyerünk a 19. századi Spanyolországnak és amerikai gyarmatának sokszínű világába, társadalmi szokásaiba. Mindenekelőtt azonban élvezhetjük a furfangos ifjú hajmeresztő hőstetteit. S hogy figyelmünk egy percre se lankadjon, az írónő megalkotta az írónő két segédjének figuráját, így aztán már nem egy, hanem három álarcos lovag kápráztatja el leleményeivel az olvasót.

Mi köze Van Gogh híres „levágott fülű” önarcképének a Ceausescu pénzmosójából lett amerikai bankárhoz, a tornászbajnoknőből lett bérgyilkoshoz, a japán milliárdoshoz és a brit grófnőhöz? Mire mindez kiderül az izgalmakban korántsem szűkölködő regény végére, az olvasó szinte bejárja a fél világot a festményt és egymást is üldöző szereplők nyomában New Yorktól Londonon, Bukaresten és Moszkván át Tokióig. A szerző könyvei is hasonló utat járnak be: Jeffrey Archer kötetei már több mint 120 millió példányban keltek el világszerte. A volt parlamenti képviselő, aki öt évet töltött a brit alsóházban és tizennégyet a felsőben, Őfelsége börtönét is megjárta. (Talán ezért is járatos a bűn és a felső tízezer világában egyaránt.) A tökéletes másolat a szabadulása után írott első regénye. Az angol lord nem véletlenül lett világhírű, korábbi könyvei is mind a sikerlisták élére kerültek. A kalandokban bővelkedő, finom iróniával átszőtt regényeiben mindig fellelhető a tipikus angol humor, mely rendkívül elegáns írói stílussal párosul.

A tehetséges építész, Lucien Bernard a német megszállás alatt álló Párizsban 1942-ben olyan megbízást kap, amely nagyon sok pénzt hozhat neki, de az életébe is kerülhet. Titkos búvóhelyet kell terveznie egy vagyonos zsidónak úgy, hogy azt még a legelszántabb német katonák se találják meg. Luciennek szüksége van a pénzre, és a lehetőségnek sem tud ellenállni, hogy túljárjon a nácik eszén, akik elfoglalták szeretett városát, így úgy dönt, elvállalja a feladatot. Ám amikor az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, és az élet úgy hozza, hogy a zsidók elrejtése személyes üggyé válik számára, ráébred, hogy a tét jóval nagyobb, mint eleinte gondolta. Luciennek – és ezzel párhuzamosan az olvasónak is – mérlegelnie kell, hogy emberekként mivel tartozunk egymásnak, és hogy milyen messzire kell elmennünk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk.

Rachel Cutler elismert bírónő, jó feleség és gyermekeit féltő anya. Egy nap édesapja rejtélyes körülmények között életét veszti, és a családi hagyatékban Rachel egy titokzatos névre bukkant: borostyánszoba. Rachel az igazság nyomában Németországba utazik, és mit sem sejtve belesétál a kémek, műkincstolvajok és bérgyilkosok csapdájába, amely mögött egy kegyelmet nem ismerő hatalom áll, aki világuralomra tör. A drágakövekből megalkotott borostyánszoba az egyik legnagyszerűbb műalkotás, amit ember valaha készített. A nácik 1941-ben szerezték meg a műkincset, de amikor a Szövetségesek elkezdték a bombázásokat, a borostyánszobának nyoma veszett, és azóta sem látta senki. Most azonban két férfi brutális hajszát indít a rejtélyes kincs megszerzéséért… Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

A zombiháború kis híján elpusztította az emberiséget. Az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának munkatárasaként Max Brooks találkozott a győzelem kulcsfiguráival. A világszervezet hivatalos jelentésébe végül csak statisztikai adatok kerülhettek, Brooks azonban úgy döntött, hogy a túlélők elé tárja mindazt, ami a jelentésből kimaradt. Az interjúkötetből megismerhetjük Kuang Csingsu doktort, aki megvizsgálja a nulladik beteget, és találkozhatunk Paul Redekerrel, az Oránia-terv atyjával is. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis haszonélvezői és elszenvedői is nyilatkoznak a kilátástalannak tűnő harcról, a kormányok ballépéseiről, az emberi gyávaságról, ostobaságról és a derengő fényről az alagút végén. E személyes hangvételű beszélgetések hű képet festenek a járvány borzalmas történetéről, pontosan dokumentálják a társadalmi és politikai változásokat, mégis megmarad bennük a legfontosabb: az emberi tényező. Brooks természetesen tisztában van vele, hogy a leírtak talán túlságosan felkavarják az olvasóit, de vállalja a kockázatot, mert úgy véli, nem rejtőzhetünk zsibbasztó statisztikák mögé. Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború.

Megkerült, ami elveszett… Robert Langdont, a Harvard szimbólumkutatóját az utolsó percben kérik fel egy esti előadásra a washingtoni Capitolium épületében. Közvetlenül megérkezése után azonban egy hátborzongató szimbólumokkal rejtjelezett, nyugtalanító tárgyat fedeznek fel a Rotunda kellős közepén. Langdon egy ősi meghívót közvetít benne, amely a titkos ezoterikus bölcsesség rég letűnt világába invitálja megfejtőjét. Amikor brutálisan elrabolják Peter Solomont, a híres filantrópot és szabadkőművest, Langdon nagyra becsült mentorát, a professzor ráébred, hogy csak úgy mentheti meg barátja életét, ha elfogadja a rejtélyes meghívást és követi az utat, akárhova vezessen is. Langdon gyorsan ott találja magát Amerika legnagyobb hatalmi központjának színfalai mögött, a város láthatatlan termeiben, templomaiban, alagútjaiban. Ami mindeddig ismerős volt, az most átváltozik egy mesterien elleplezett múlt titokzatos, félhomályos világává, amelyben szabadkőműves rejtélyek és sosem látott felfedezések vezetik őt az egyetlen lehetséges és felfoghatatlan igazsághoz. Az elveszett jelkép az eltitkolt históriák, misztikus ikonok és kódok ragyogóan összecsómozott szőttese; intelligens, vllámgyors tempójú thriller, amelyben egymást érik a meglepetések. Hiszen – miként azt Robert Langdon felfedezi – nincs páratlanabb vagy megrendítőbb, mint az a titok, amely mindvégig a szemünk előtt volt… Salamonné Vadász Tímea könyvtáros ajánlásával.

Alig tett tíz lépést a dzsungel felé, amikor az egyik alacsony bokor ányékából egy hatalmas testű alak lépett elé. Először azt hitte: az övéi közül van ott valaki, de a következő pillanatban megismerte Bolganit, a hatalmas gorillát. Olyan közel volt hozzá, hogy menekülni nem lett volna értelme. A kis Tarzan tudta, hogy most ki kell álnia és meg kell küzdenie az életéért. Ezek az óriási fenevadak halálos ellenségei voltak törzsének, és sem az egyik, sem a másik fél nem kért, s nem is adott soha kegyelmet!

Indiana Jones, a régészet tudományának doktora – aki a civil életben egyetemi oktató, egyébként pedig szenvedélyes ereklyevadász és kalandor – különleges és titkos megbízást kap az amerikai kormánytól: meg kell találnia a Frigyládát, a legendás bibliai tárgyat, amelyről történészek úgy gondolják, hogy a Tízparancsolat kőtábláinak maradványait rejti. Váratlan konkurenciája is akad a kutatásban a nácik személyében, akik Adolf Hitler lázálmait kergetve keresik a szent ereklyét, amelynek feltételezett csodás erejét fegyverként használhatják majd ellenségeikkel szemben… Dr. Jones dolga, hogy lehetőleg Hitler és a nácik által felbérelt archeológus – Indy régi ellenlábasa – Belloq előtt találja meg a Frigyláda rejtekhelyét. Indy egykori professzorának lányával, Marionnal, akihez valaha gyengéd szálak fűzték, elindul Kairóba, ahol régi barátja, Szallah segítségével egyre közelebb kerül a világ legszentebb tárgyához. Képes-e megelőzni a nácikat? Le tudja-e győzni a kísértést, hogy saját szemével lássa Isten erejét?

Jack Ryan, aki CIA-ügynöki múltját már a háta mögött hagyta, Londonba utazik vakációra a feleségével és a kislányával. A volt hírszerző a Buckingham-palota előtt a kellős közepébe csöppen egy terrorista-támadásnak, melynek célpontja a királyi család egyik tagja. Ryan, bár megsebesül, bátor közbelépésével meghiúsítja a merénylők tervét, és mindenki hősként rajongja körül. Kivéve természetesen azt az ír fanatikust, akinek a fivérét az akció során önvédelemből megölte. A bosszúszomjas terroristák Ryant és családját szemelik ki következő célpontjuknak.

James Clavell hatalmas ívű Ázsia-sagájának negyedik kötete ugyanazon a helyszínenen folytatódik, ahol A Tajpan abbamaradt: Hongkongban. Kelet és Nyugat e tenyérnyi, élettől nyüzsgő ütközőterén, a titkok szigetén, ahol semmi sen marad titok, folytatódik a két hatalmas kereskedőcsalád, a Struan és a Brock immár csaknem másfél évszázados küzdelme és ellenségeskedése Ázsia legelső cégének, a Nemes Háznak a birtoklásáért. 1963-at írunk. A Hongkong alapításakor, 1841-ben megismert szereplők és történetek immár legendákká patinásultak, de a hatalmi játszmákat ugyanúgy át- meg átszövik az ősi kínai fondorlatok, akár néhány fillérről, akár több nemzedék boldogulásáról van szó. James Clavell monumentális regényében abszolút hiteles, színes minden sorában lendületes, életteli tablót fest Hongkong sajátos világáról, a nagytőke és a nagypolitika egymásra hatásáról, a tőzsde világáról, titkos kínai társaságokról, a nyugati és a keleti világ kémszervezeteinek rivalizálásáról és módszereiről, szerelemről, emberrablásról, kábítószer- és fegyverkereskedelemről, hivatásos verekedőkről, lányokról, fő- és alsárkányokról, milliomosokról, dzsunkalakókról, korrupcióról, kínai kulikról, bankárokról, aranycsinálásról, csempészekről, szövevényes hosszú és rövid távú tervekről, s mindezt olyan lebilincselően érdekesen, ahogy rajta kívül talán senki sem tudja.

Európai – németalföldi – hajó bukdácsol Japán partjai felé, rettenetes viharban. Megkerülte az egész ismert (és még nem ismert) világot, s mire szokatlan irányból, kelet felől érkezve megfeneklik Izu-félsziget sziklazátonyain, a legénységből alig tucatnyian maradnak életben. A japánok azonmód fogságba vetik őket, vezetőjükkel, az angol kalandorral, Blackthorne főnavigátorral együtt. Az európai naptár az 1600. esztendőt mutatja. A holland tengerészek – noha ők ezt természetesen nem tudják – baljósabb időpontban nem is érkezhettek volna. Két éve, 1598-ban halt meg Nippon katonai diktátora, a taikó, s azóta az országot az egész 16. századon át dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb-nagyobb szamurájseregekkel rendelkező főurak, a daimjó-k a végső, nagy csatára készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, ki, melyik család birtokolja majd évszázadokon át a sóguni címet, ki lesz a szamurájok, az egész ország teljhatalmú ura. Cselvetések, árulások, orgyilkosságok feszültséggel teli, ismeretlen világába csöppen a tucatnyi protestáns európai – és talán még a „vad” japánoknál is nagyobb veszély leselkedik rájuk a katolikus portugálok és spanyolok képében. Ezek ugyanis már több mint ötven esztendeje jelen vannak a japán kikötővárosokban, s nemcsak vallási, hanem kereskedelmi monopóliumukat is féltik az „eretnek kalózoktól”, ahogy Blackthorne-t és társait nevezik. Ami lesz a sorsa az Erasmus hajósainak, miféle rafinált eszközökkel és módszerekkel küzdenek egymás és sokszor az európaiak ellen is a japán hadvezérek, hogyan kell japán módra íjjal célba lőni, a teát szertartásos módon megfőzni és felszolgálni, harakirit elkövetni, hogyan támadnak a nindzsák – minderről és még számtalan egyéb érdekességről olvashatunk ebben a vérbeli történelmi regényben. Legtöbben azonban mégis egy rendkívüli formátumú, zseniális japán hadvezérről és politikusról tudunk meg – s egy nem kevésbé rendkívüli európairól, akiből a szamuráj lett.

agy-Britannia 1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani. Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle. Ám a sikernek ára van. Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal – vagy éppen korbáccsal – juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle kínai elnevezéssel Tajpan, sárgák és fehérek megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, a virágzó település vezetője. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e „hongkongi regényében” sem fog csalódni. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Nem egészen egy hónap története 1979. februárjában és márciusában, az iráni forradalom idején. A sah már elmenekült az országból, a megszokott élet kifordult sarkaiból, s egy maroknyi helikopterpilóta ott találja magát a teljes felfordulás közepén. Politikai és vallási fanatizmus tombol körülöttük, fundamentalista mullahok, baloldali mudzsahedek, az uralkodóhoz hű lojalisták és forradalmárok vívják elkeseredett hatalmi harcukat, amelyből ők sem képesek kimaradni, mivel egzisztenciájuk, sőt sokszor puszta életük a tét…

Japán, 1862. Az ország az erőteljes amerikai nyomásra már megnyitotta kapuit a külföld előtt – de épp csak résnyire. Az „Istenek Földjén” zűrzavar uralkodik: az egyre inkább elszegényedő szamurájok egy csoportja szeretné megfosztani hatalmától a sógunt. Japán irányítását ismét a Mennyek Fiára, a császárra akarják bízni, akinek kezéből annak idején az első sógun kiragadta a kormánypálcát. Az ország nagyurai, daimjói közül is sokan úgy gondolják, hogy a sogunátus intézménye megérett a változtatásokra, de ezeket a változtatásokat maguk szeretnék végrehajtani – a sóguni cím birtokában. És mindeközben ott vannak az országban – Jokohamában – a gajdzsinok, a gyűlölt idegenek, az egymással is rivalizáló britek, oroszok, franciák, poroszok, akiknek nagyon komoly gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy a titokzatos Japán, amelyről az európaiaknak még csak nagyon homályos ismereteik vannak, teljesen feltárulkozzon előttük, s lehetővé tegye a szabadkereskedelmet. A jokohamai európai kolónia hajótulajdonos-kereskedői között ismerős nevekkel is találkozhatunk: itt van Malcolm Struan, A tajpanban megismert legendás Dirk Struan unokája, itt van az ugyangyak A tajpanból és A Nemes Házból megismert Tess Struan, akit most még senki sem mer Boszorkány Struannak nevezni, itt van a régi esküdt ellenség, Tyler Brock és famíliája… Mindenki mindenkivel és mindenki mindenki ellen – ahogy a pillanatnyi érdek diktálja. És mindez egy aprólékos, művészi gonddal megfestett környezetben, olyan filmszerűen láttatóan, izgalmasan és érdekesen elénk tárva, ahogyan csak a régi Japánt és a Távol-Keletet töviről-hegyire ismerő James Clavell írhatta meg.

Dúl a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen „gyáván ” megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan – elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között – tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában.

Titokzatos bűnesetek borzolják New York város lakóinak kedélyét. A kilenc áldozat halálának körülményei teljesen különbözőek, látszólag függetlenek egymástól. Ami mégis egybekapcsolja őket, az egy hátborzongató küldemény: minden áldozat egy koporsót ábrázoló képeslapot kap halálának dátumával. Az FBI Will Piper különleges ügynököt bízza meg a nyomozással, aki nagy elszántsággal áll neki a munkának, ám a szálak mind jobban összegubancolódnak. Vajon milyen titokzatos kapcsolat köti össze a tértől és időtől független eseményeket? Létezik-e valami misztikus összefüggés a 21. század eleji gyilkosságok, az első században íródott Jelenések könyve, egy középkori brit apátság, Winston Churchill, az amerikai haditengerészet, a nevadai sivatag 51-es körzete és a hollywoodi filmforgatókönyvek között? Vajon a saját démonaival küszködő Piper ügynöknek sikerül-e fényt derítenie a földalatti könyvtárak titkaira? Beteljesedik-e a hetedik fiú hetedik fiának misztikus sorsa? Vajon közeleg-e már az Utolsó Ítélet napja? A titkos társaságok és az összeesküvés-elméletek terén nagy jártasságról tanúbizonyságot tevő Glenn Cooper lebilincselően izgalmas, történelmi korokon átívelő regénnyel lepi meg olvasóit, akik most magyarul is kezükbe vehetik az eddig húsz nyelven megjelent nemzetközi bestsellert.

Vadölő, Sólyomszem, Bőrharisnya – ki ne hallotta volna ezeket a neveket, aki az indiánregényeket szereti? Natty Bumppót nevezik így indián barátai. Az ő élettörténete fűzi egybe Cooper híres regénysorozatát, amely itt egy kötetben jelenik meg.

Richard Levine, a zseniális, dúsgazdag és közutálatnak örvendő paleontológus az Elveszett Világ elméletének megszállottja. Az elmélet szerint a Föld eldugott, félreeső zugaiban fennmaradhattak egyes dinoszauruszfajok. Egész életét az Elveszett Világ felkutatásának szenteli, és egy nagy expedícióra készül, amelynek különleges járművei és felszerelése már csak a tesztelésre vár. Előtte azonban egy rejtélyes állatmaradvány megvizsgálására Costa Ricába utazik, majd néhány nap múlva nyoma vész. A tervezett expedíció tagjai a keresésére indulnak, és nyomukban egy mindenre elszánt, gátlástalan kalandorral eljutnak arra a helyre, ahol a tudósok talán választ kaphatnak a tömeges kihalás nagy kérdéseire, s ahol a földi élet történetének legveszedelmesebb ragadozói várják őket: az Elveszett Világba. Az elveszett világ című regény fordulatossága, igényessége és intelligenciája semmiben sem marad el a Jurassic parkétól – nem véletlen, hogy Steven Spielberg ebből is elkészítette a maga látványos produkcióját. Szörnyek szigete címen is megjelent.

Alan Grant, a híres őslénykutató két másik tudós és egy ügyvéd kíséretében a Costa Rica nyugati partjához közeli Isla Nublar szigetre érkezik, hogy „elmondja véleményét” a különc, gátlástalan multimilliomos, John Hammond új „szabadidőparkjáról” a közelgő nyitás előtt. A tét hatalmas: a hosszú évek megfeszített kutatómunkája és sok-sok millió dollár elköltése árán létrehozott parknak az első „vendégek” előtt jelesre kell vizsgáznia, ellenkező esetben a befektetőket képviselő ügyvéd leállítja az egész projektet. Hammondnak a világhírről, a boldogan mosolygó gyermeki arcocskákról és persze a gigantikus bevételekről szőtt álmai veszélybe kerülnek. A parkba érkezve a vendégek elképedve szembesülnek azzal, hogy Hammond megvalósította a lehetetlent, és a Jurassic Park pontosan az, amit a neve sugall. Kezdetét veszi az első kalandtúra, és hamarosan kiderül, hogy hiába a sokszorosan túlbiztosított védelmi rendszer, a természet utat tör… A könyv olvasása igazi nyolc napon túl gyógyuló élményt nyújt – Michael Crichton oldalról oldalra építi fel a hihetlen történet fordulatait, s a cselekménybe szinte észrevétlenül simulnak bele az érthetővé tett tudományos ismeretek. Jurassic Park címmel is megjelent.

Dzsingisz kán. Minden idők legnagyobb hódítója, kinek birodalma a Csendes óceántól a Kaszpi-tengerig terjedt. Hódításait legendák sora övezi, sírhelyét évszázadokon át hiába keresték. Egészen mostanáig. Amikor Dirk Pitt megment egy olajkutató csapatot a Bajkál-tó felszínén végigfutó óriáshullám elől, még nem sejti, hogy ez jóval több, mint egy kellemetlen természeti jelenség. De amikor a kutatókat elrabolják és Pitt kutatóhajója majdnem elsüllyedt, nyilvánvalóvá válik, hogy valami egészen más áll a háttérben. A nyomok Mongóliába vezetnek, egy rejtélyes milliomoshoz, aki ördögi szabotázsakciókkal kőolajhiányt idéz elő a világpiacon, így próbálva sarokba szorítani a kínaiakat. Célja az, hogy feltámassza ősei egykori dicső birodalmát, és ha sikerül megszereznie a kán kincsét, ehhez meg is lesz minden eszköze. A gondosan felépített forgatókönyvbe azonban hiba csúszik, és ezt a hibát Dirk Pittnek hívják. Dirk és barátja, Al Giordino fél Ázsiát beutazva kutatnak a mesés kincshez vezető nyomok után, de nem elég, hogy egy nyolcszáz éves rejtvényt kell megoldaniuk, még egy milliomos őrült ámokfutását is meg kell állítaniuk. Lélegzetelállító feszültség, rendkívüli képzelőerő – A kán kincse újabb bizonyítéka annak, hogy ha kalandregényről van szó, Clive Cussler felülmúlhatatlan.

Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen.

KISZABADULTAK AZ ÚTVESZTŐBŐL. ÁTJUTOTTAK PERZSELTFÖLDÖN. KOCKÁRA TETTÉK EGYMÁSÉRT AZ ÉLETÜKET. ÁM A VÉGSŐ IGAZSÁGGAL SZEMBEN TEHETETLENEK. A Tűzpróba után úgy tűnik, az őrült hajszának vége. De Thomas biztos benne, hogy nem bízhat a VESZETT-ben. Hiába állítják, hogy nincs több megtévesztés, hogy a Próbák nyomán már minden szükséges információt megszereztek, és most Thomas és társai visszakaphatják az emlékeiket, hogy végrehajthassák az igazi küldetésüket. A csapat tagjaitól várják ugyanis, hogy létrehozzák az emberiséget fenyegető halálos vírus ellenszerét. Csakhogy Thomas sokkal több mindenre emlékszik, mint a VESZETT vezetői hinnék. Hazugságokkal többé nem mennek semmire. Ám a dermesztő igazság jóval veszélyesebb, mint azt Thomas valaha gondolta volna. A csapat újabb gyilkos kalandra vállalkozik, hogy kifürkéssze a VESZETT legnagyobb titkát. Menekülésük során tomboló Buggyantakkal és profi fejvadászokkal kell megküzdeniük, majd egy titkos szervezet csap le rájuk. Milyen árat kell fizetniük azért, mert a saját kezükbe vették a sorsukat? Túlélheti-e vajon bárki a Halálkúrát?

Az Útvesztő-sorozat második kötete. Előzménye: Az útvesztő. Már a sorozat nyitókötetében sem volt éppen leányálom a rejtélyes Próbák első szakasza a gyilkos Útvesztőben. A Tisztás túlélői most újabb titokzatos kalandnak, még kegyetlenebb kísérletnek néznek elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Az Útvesztő ugyancsak szenzációs bestsellerré lett folytatásában Thomasra és társaira újabb vérfagyasztó megpróbáltatások várnak. A Föld felszínét hatalmas napkitörések jórészt felperzselték, az emberiséget megtizedelte egy halálos vírus. A fiatalok megtudják, hogy ők is megfertőződtek, ám ha kiállnak egy újabb Próbát, meggyógyulhatnak. Kalandos útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Halvány fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk…

Eli és Charlie Sisters elsőosztályú mesterlövészek egy másodosztályú vadnyugati bandavezér szolgálatában. A kedvenc lovaikat valaki felgyújtotta, gyomruknak hadat üzent az alkohol, és még a hó is szállingózni kezd, amikor elindulnak, hogy Coloradóból egészen a kaliforniai aranymosók területéig üldözzék legújabb célpontjukat, akiről azt sem tudják, miért kell megölniük. Ami nem probléma, hiszen mindketten hidegvérű bérgyilkosok vagy mégsem vagy mégis vagy mégsem egészen úgy, ahogyan képzeltük. A kanadai Patrick deWitt 2011-es regényét számos díjjal ismerték el, jelölték a Man Booker díjra, és milliók szívét hódította meg szeretetre méltóan bumfordi figuráival, akik mintha egy Rejtő-regény vadnyugatra keveredett szereplői volnának.

Ethan Gage javíthatatlan kalandor, de egyszer neki is elege lesz a viszontagságos életből. Úgy dönt, visszavonul szerelmével és kisfiával egy csöndes helyre. Ám sajnálatos módon egy sürgős találkozó Bonaparte Napóleonnal felborítja tervét. Megbízatása: kutassa fel az aztékok elveszett kincsét, amely a repülés titkát is a franciák birtokába juttatná, hogy a La Manche csatornát átrepülve a levegőből támadhassák meg Angliát. Ethan Gage minden szándéka ellenére kalandok sorozatába keveredik: egy alpesi erőd börtöne mellől a karibi szigeteken találja magát, ahol a háborúban álló franciákat és angolokat egymás ellen kijátszva kerül egyre képtelenebb helyzetekbe. Mindeközben nem veszítheti szem elől a végső célt: vissza kell szereznie a francia titkosrendőrség fogságába esett feleségét és fiát. William Dietrich (A rosette-i kő, A berber kalózok) újabb kalandos történetét olvasva bepillantást nyerhetünk a 19. század elejének nagyhatalmi viszálykodásába, abba a kaotikus történelmi küzdelembe, melynek során a gyarmataikat megtartani próbáló Anglia és Franciaország vetélkedését kihasználva a rabszolgaságból felszabaduló feketék is kísérletet tesznek önálló nemzetállamuk megalapítására. Hősünk akarva-akaratlanul is segítségükre lesz, és sorsában híven tükröződik a történelem pillanatnyi szeszélyeit kiismerni próbáló, az egyéni boldogulást kétségbeesetten kereső kisember tragikomédiája.

Declan O’Donnell hajóra száll, s nekiindul a széles, vad óceánnak, mivel elege van az emberekből és problémáikból. Örül, hogy végre egyedül lesz saját kis világában, nem tartozik majd sehová, nem kötődik senki emberfiához. Ám a sors hamarosan egy sor különös, szórakoztató és veszélyes utast sodor az útjába. Miközben egy rejtélyes ellenség üldözi, O’Donnell vonakodva gyűjti be egyik utasát a másik után, hogy magányos hajója lassan megteljen humorral és szeretettel, veszekedéssel és feszültséggel, no meg madarakkal. Tengeri kalandregény az élet meglepő ösvényeiről, előre eltervezett és váratlan megoldásairól.

elülmúlhatatlanul romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával. A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele – ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát.

Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

„Vannak emberek, akik sohasem jutnak el Fantáziába, meg olyanok is, akik eljutnak ugyan, de aztán örökre ott maradnak. Kevesen vannak, akik eljutnak oda, majd vissza is térnek. Akárcsak te, Barnabás. És az ilyenek gyógyítják meg mind a két világot.” Az NSZK bestsellerlistájának legelső címei között találjuk évek óta Michael Ende felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló meseregényét. Eddig huszonnégy nyelvre fordították le, a belőle készült szuperprodukció pedig már a filmvásznat is meghódította szerte a világon. Vajon mi ennek a páratlan sikernek a titka? Aki kézbe veszi ezt a már külsejében is szokatlan könyvet, s belép abba a különös világba, ahova a szerző főhősével, a kis Barnabással együtt kalauzolja az olvasót, az hamarosan rájön a titok nyitjára. Mert a Fantázia nevű csodaországba tett utazás valóban ritka élményt nyújt mindazoknak, akik értékelni tudják a fordulatos történet, a lenyűgözően gazdag, csapongó képzelet s a mély értelmű szimbólumok e varázslatos szövedékét."

Egy jól induló kétkezes kanaszta-játszmában az egyik fél kezdettől fogva csal. Egy szép szőke lánynak hamarosan meg kell halnia. A játszma tétje pedig emelkedik. A cél: megszerezni az Egyesült Államok tizenötmilliárd dollárt érő egész aranytartalékát! A Brit Titkosszolgálat 007-es ügynöke, James Bond ekkor tudja már, hogy az Auric Goldfinger megállapította új szabályok brutálisan egyszerűek: „Ha fej, én győztem – ha írás maga pusztulni fog!”

A világszerte népszerű Ken Follett legsikeresebb regénye. A cselekmény a középkorban, a XII. századi Angliában játszódik. A könyv oldalain középkori világ kel életre, mely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a hideg kőpadlókon zajló forró ölelkezéseket, kínzást, gyilkosságot és a szerzetesi élet keserveit. A cselekmény egy katedrális építése körül bonyolódik, melyért Benedek-rendi szerezetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén; körülöttük vér, ármány és szerelem. Folytatása: Az idők végezetéig. Bognár Csilla könyvtáros ajánlásával.

Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.

André története a következő parlamenti választások napjaiban indul ismét útjára, feszült, konfliktusokkal teli időszakban. A képzeletbeli Magyarország arra ébred, hogy a kisebbség került többségbe. De hogyan? Miként és miért esik egymásnak a magyar politikai és gazdasági elit egy része, és mi köze mindehhez Andrénak, Adriennek és egy kaliforniában élő sikeres magyar feltalálónőnek? Mi történik a sarokba szorított miniszterelnökkel, a magyar poli-garchákkal, és persze Andréval, meg az ő fekete szemű hároméves kislányával, Fruzsikával. Bátor és izgalmas utazás a következő évek Magyarországának kulisszái mögé!

Jamaicán a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Konspiráció, szerelem, hatalom, pénz, tündöklés és leszámolás – Frei Tamás kalandregénye új műfajt képvisel a magyar könyvpiacon. Igazi újdonság! A napjainkban játszódó kőkemény thriller kitalált szereplőkkel, de valós helyszínekre röpíti el az olvasókat. A könyv izgalmas utazás egy szövevényes összeesküvés kulisszái mögé. Oligarchák, miniszterelnökök, exlégiósok, Londonban élő magyar modellek és párizsi kémek a főszereplői a Teherántól Budapesten át egészen a francia fővárosig ívelő történetnek. Magyarország titkai egy bennfentes szemével! Élvezd ki és értsd meg, de aztán éld is túl!

1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után. Egészen addig, míg óvatlanul keresztül nem sétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen „sassenach” válik belőle, vagyis idegen – a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön Urunk… 1743. évében. Számára ismeretlen erők visszasodorták az időben. Claire olyan intrikák és veszedelmek között találja magát, amelyek az életét veszélyeztetik… és összetörhetik a szívét. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.

Claire Randall húsz éven keresztül megőrizte titkait. De most felnőtt lányával együtt visszatér Skócia fenséges, ködfátyolba burkolózó hegyei közé. Claire itt szeretné elmondani a lányának az igazságot egy fontos dologgal kapcsolatban, amely éppen olyan megdöbbentő, mint ami mögötte van: az ősöreg kőkör rejtélye, az idő korlátain átívelő szerelem és James Fraser, a skót harcos, akinek lovagiassága egykor ott tartotta Claire-t a férfi évszázadának veszedelmei között a saját korába való visszatérés helyett. Ezúttal a vér és a szenvedély öröksége állítja próbatétel elé Claire gyönyörű, rézvörös hajú lányát, Briannát, miközben ezzel párhuzamosan folytatódik Claire önfelfedezésének útja Stuart Károly intrikával teli párizsi udvarában, ahol férjével együtt versenyt fut az idővel, hogy elejét vegyék a kudarcra ítélt felföldi felkelésnek, és elszántan küzd azért, hogy megmentse mind gyermekét, mind a szeretett férfit.

Bear Grylls lélegzetelállítóan izgalmas új kalandregényében ismét a találékonyságé és a túlélő technikáké a főszerep! A farkas útjában Beck Granger Alaszka hólepte vidékén zuhan le egy kisrepülőgéppel. A pilóta meghal, nagybátyja, a híres professzor súlyosan megsérül, Becknek és barátjának pedig nem marad más választása, mint gyalogszerrel nekivágni a fagyos tundrának. Ahhoz, hogy eljussanak a legközelebbi településig, meg kell mászniuk egy hegyet, át kell vészelniük a fagypont alatti hőmérsékletet, élelmet kell szerezniük, és meg kell küzdeniük a tundra vadállataival. Beckről azonban hamar kiderül, hogy ezen a terepen is feltalálja magát, tudásának és bátorságának köszönhetően végül minden akadályt leküzdenek. Ha befagyott tó jegén kell átkelni… Ha felbőszült medve támad rájuk… Ha tüzet kell gyújtani egy hómező kellős közepén… Ha jégkunyhót kell építeni egy közelgő hóvihar elől… Beck mindig tudja, mi a megoldás. De vannak helyzetek, amelyekre még ő sincs felkészülve…

Bear Grylls szédületes kalandregény-sorozata immár az ötödik részéhez érkezett! Beck Granger észak-ausztráliai nyaralása kezdetén rejtélyes üzenetet kap, amelynek nyomán élete eddigi leghajmeresztőbb kalandjaiba keveredik. Becknek ezúttal Ausztrália isten háta mögötti vidékein kell megküzdenie a szélsőséges időjárással, a vérszomjas krokodilokkal és a mindenre elszánt gonosztevőkkel. Beck mindent megtesz a túlélésért, különösen miután felcsillan a remény, hogy megtudhatja, miért vesztette el annak idején a szüleit…

Bear Grylls hihetetlenül izgalmas kalandregény-sorozatának harmadik részében is a találékonyság és a túlélő technikák jelentik a kiutat! Beck Granger, és barátja, Peter afrikai útjuk során veszedelmes csempészek közé kerülnek, ezért kénytelenek kiugrani egy repülőgépből. Ám földet érve a Szahara végtelen homokdűnéi veszik körül őket. Így aztán tudják: ha nem jutnak mihamarabb lakott településre, a lassú kínhalál vár rájuk. A sivatag közepén azonban egy sietve bepakolt hátizsákon kívül csupán Beck életmentő technikáira, ügyességére és tapasztalatára számíthatnak. Ráadásul nem csupán a végtelen pusztaság az egyetlen ellenségük: Beck túl sokat tud a csempészekről, akik bármikor újra rajtuk üthetnek.

Túlélés: teljesítve BEAR GRYLLS letehetetlenül izgalmas kalandregény-sorozatának legújabb, immár negyedik részében ismét a találékonyságnak és a túlélő technikáknak jut a főszerep! Beck Granger és barátja, Peter ezúttal Indonéziában kerül szorult helyzetbe, amikor egy vulkánkitörés elzárja előlük a civilizációba vezető utat. Egyetlen esélyük az életben maradásra, ha keresztülvágnak a dzsungelen, és megpróbálnak eljutni a tengerpartra. Az őserdő azonban nem a legbarátságosabb terep két kamasz fiú számára… Útjuk során számtalan veszély leselkedik rájuk: bűnözők törnek az életükre, madárpókok és krokodilok elől kell menekülniük. Becknek minden tapasztalatára és leleményességére szüksége van ahhoz, hogy élve kijussanak a tigrisek birodalmából. Ha gyilkos láva hömpölyög alá a hegyről… Ha fojtogat a dzsungel párás levegője… Ha krokodiloktól hemzsegő folyón kell átkelni… Ha egy tigris bukkan fel váratlanul… Beck mindig tudja, mit kell tenni. De még őt is érhetik meglepetések…

Bear Grylls első kalandregényében is hozza lélegzetelállító formáját. Az istenek aranya is a természet erőivel és csodáival való szembenézésről szól, ezúttal is az életbenmaradáshoz szükséges találékonyságé és a túlélési technikáé a főszerep! Beck Granger nagybátyjával, a híres antropológussal Kolumbiába érkezik, hogy részt vegyen El Dorado, az elveszett város felkutatására induló expedíción. Ám mielőtt útnak indulnának, álarcos támadók rabolják el Beck bácsikáját. Beck hamarosan rábukkan egy régi térképre, amely elvezetheti őket úti céljukhoz, és a helyi rendőrfőnököt rászedve végül az éj leple alatt egy tengeri tutajon vágnak neki a nagy utazásnak… A fiataloknak kalandos útjuk során nem csupán a természettel, a vadállatokkal, a szomjúsággal és az éhséggel kell megküzdeniük, de az őserdő indiánjaival is találkoznak. Beckről azonban hamar kiderül, hogy a túlélőtechnikák avatott ismerője, és minden szorult helyzetből ki tudja rántani újdonsült barátait…

Hétfő reggel, hét óra, ötszáz évvel a Világvége után, és megint koboldok fosztogattak a pincében… Az örök álmodozó Maddy Smith születése óta a Káosz jelét viseli a kezén. A vörös rúna hordozója különleges erők birtokosa, de a tizennégy éves lány még maga sem tudja, mire képes. A rossz ómen félelmet kelt a babonás falusiakban, Maddyt kiközösítik, így a szintén számkivetett Félszeművel barátkozik, aki sokat tud a mágiáról, és egy nap félelmetes és káprázatos világba vezeti a kislányt… A Rend fanatikus szolgái végleg le akarnak számolni a Káosszal: felesküsznek, hogy kiirtják a babonákat, a varázslatokat, a meséket és az álmokat. A tündék, törpök, boszorkányok és koboldok ideje lejárt, számukra is beköszönt a világvége, hacsak Maddy nem lopja el az ősi istenek titkát, amivel hatástalaníthatja a Rend titkos fegyverét. Háború van: a Rend végleg elpusztíthatja a világot… most minden egy kislányon múlik. Joanne Harris, a világszerte népszerű Csokoládé, Szederbor, Ötnegyed narancs és számos más bestseller írónője babonákkal és mágiával teli fantasztikus világába vezeti olvasóit. Az ősi skandináv mitológia elevenedik meg ebben a vad, veszélyes, fantasztikus és fordulatos regényben. A Rúnajelek, akár a Végtelen történet vagy A Gyűrűk Ura, igazi mestermű.

1919 áprilisának végén Budapesten az emberek már feladták a normális életnek még a látszatát is. A városban a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Ez az egész felfordulás azonban nem különösebben érinti Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagyot, aki a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. Olyan híreket, amelyek félelemmel töltik el őt, akár az olasz tüzérségi sortűz a fronton. A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvérére, Lajos és barátai segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés, és akcióba lendülnek. Miklós feleségét és két kicsi fiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervízre szoruló repülőgépekkel mentse meg a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott – azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek.

Wertheimer Miklós hadnagy, Horthy kormányzó szárnysegéde alapvetően hétköznapi figura. Három dolog fontos a számára: az egyenruhája, a becsülete és a kocsija. Ám október 15-én egyszerre kerül veszélybe mindhárom: a kormányzó fiát az orra elől rabolják el, majd Magyarország, ha csak pár óra erejéig is, de kilép a háborúból, és a nyilas hatalomátvétel fenyegetése dermesztő valósággá válik. A katasztrófa elkerülhetetlen, ezért a kormányzó és legbelsőbb köre egyszerre két olyan feladattal is megbízza Wertheimer hadnagyot, amelyek egyenként is embert próbálóak: menekítsen ki az országból egy geológust, mielőtt Szálasi és veszett csatlósai elkapnák, és menekítse ki az országból a Szent Koronát. Azt a Szent Koronát, amely eddig soha nem hagyta még el Magyarország területét, azt a Szent Koronát, amely Wertheimer hadnagy számára sokkal többet jelent egy koronázási ékszernél. Pár óra elteltével egy fiatal lánnyal az oldalán hagyja maga mögött Pestet, hogy végrehajtsák a lehetetlen feladatot, miközben hungarista rendvédelmi szervek és náci kommandósok lihegnek a nyakukba. Nem telik el huszonnégy óra, és a szárnysegédnek már nem csak a becsülete, az egyenruhája vagy a kocsija miatt kell aggódnia: még a legártatlanabbnak látszó helyeken és a legbarátságosabb emberek között is csapdába kerül; egyik pillanatról a másikra űzött vaddá válik, hazája pedig ellenséges területté. A nyilasok és németek azonban kitartóak, nem adják fel, ahogyan Wertheimer Miklós sem adja fel. Soha. Még az élete árán sem.

Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális – ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit. Benke Dániel könyvtáros ajánlásával.

Az angol hírszerzés legfelsőbb soraiban egy áruló rejtőzik, egy beépített ügynök, aki magának Karlának, a szovjet kémfőnöknek jelent. Amit az áruló tud, tudja Karla is. A Körönd legféltettebb titkait. A beépített és alvóügynökök nevét és címét. Mindent. És hogy teljes legyen a kép, Karla az ügynökén keresztül gondosan kiválogatott, meg- vagy átírt információkat juttat el az angoloknak, akik ezekkel a kémjelentésekkel próbálják megerősíteni a pozíciójukat az amerikaiaknál. A legtöbben azt sem hajlandóak elismerni, hogy baj van. A legtöbben még csak bele sem mernek gondolni abba, hogy az áruló révén Karla minden egyes lépésükről tud. A legtöbbek szerint minden a legnagyobb rendben van. Kivéve George Smiley-t, a csendes, kövérkés és nyugdíjas egykori hírszerzőt, aki állhatatos munkával, bulldogkitartással és legendássá vált kihallgatási technikájával csapdát állít a soraikba férkőzött szovjet kémnek, és rajta keresztül Karlának, örök ellenfelének, a titokzatos szovjet kémfőnöknek. Árulás és Az áruló címmel is megjelent.

„A maszk szürkés, formátlan anyagából úgy tűnt, mintha egy agonizáló emberi arc lenyomata bukkanna elő: a csukott ajak mögött a fogak állatias vicsorgásba torzultak. A malter felületébe néhány szürkés hajtincs és bőrcafat ragadt bele akkor, amikor a maszkot letépték az áldozatról. Az volt az érzésük, mintha a halott feje lenne a szemük előtt, mely egy szörnyűséges Gorgó pillantásától dermedt kővé. Ekkor, talán azért, hogy tekintetét elfordíthassa arról a borzadályról, vagy azért, mert a fáklya egy lobbanása megvilágított a falat, Dante pillantása a halott háta mögött lévő hatalmas mozaikra tévedt…” A csak Umberto Ecóhoz hasonlítható szerző nemcsak izgalmas krimit írt, de a középkori gondolkodás és kultúrtörténet csodájába is bepillantást nyújt az érdeklődő olvasó számára. Nem véletlenül mondta egyik kritikusa, hogy Leoninak tökéletes pontossággal sikerült ábrázolnia Dante világát, és egy olyan cselekményes történet középpontjába helyezte, amelytől szinte lehetetlen elszakadnunk.

A Narnia Krónikái a Jó és a Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Izgalmas utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Narnia birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző: 1. A varázsló unokaöccse, 2. Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, 3. A ló és kis gazdája, 4. Caspian herceg, 5. A Hajnalvándor útja, 6. Az ezüsttrón, 7. A végső ütközet. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Elizabeth Lowell csodával határos módon alkot feszültségből, kalandból és érzékiségből olyan aranyat, amely a New York bestsellerlistájára is felkerül. És legújabb, tizennégy karátos remekműve igazán hátborzongató. Egy öregember a délkeleti sivatag tűző melegében. Tudja, hogy kifutott az időből – saját szerencséjének rossz karmája végül, ötven év után, mégiscsak utolérte… Risa Sheridan mindent tud az aranyról, amit tudni lehet – történetét, titkait, összetételét, veszélyeit. Főnöke, Shane Tannahil megszállottan rajong ezért a drága fémért, és így ezt választotta kivételesen sikeres Las Vegas-i szerencsejáték-komplexumának, az Aranygyapjúnak központi témájául is. Most egy ősi kelta arany ékszert kínálnak Shane-nek a gyűjteménye számára, sőt, továbbiakat is ígérnek, és a kaszinótulajdonos nem tud ellenállni. De Risa, bár osztozik Shane lelkesedésében, aggodalmat is érez, mert van ebben a műtárgyban valami titokzatos, nyugtalanító, valami, ami azt súgja: ne közeledj! Hallgatniuk kellene erre a hangra, mégsem teszik. És hamarosan egymás után halnak meg az emberek Risa és Shane körül, mivel gonosz kezek nyúlnak a különleges aranykincs után, melyet a druidák idejéből származó ijesztő rejtély vesz körül. A szépséges aranyszakértőt és aranyimádó főnökét azonban a jelen veszélyei közelebb hozzák egymáshoz, ugyanakkor egy alattomos terv központi szereplőjévé is teszik őket, amely Shane Tannahil és alkotása elpusztítására tör. Akár az ősi átok lett úrrá életükön, akár csak gátlástalan ellenfeleik egyszerű, gyilkos kapzsisága, hirtelen nincs hol elrejtőzniük Las Vegas őrült forgataga és vakító csillogása közepette. A Kincsvadászok üdítően izgalmas és szenvedélyes regény, váratlan fordulatokkal, melyektől az olvasónak eláll a lélegzete. Újra remekül példázza, miért tartják Elizabeth Lowellt a jelenkori kalandregényírók egyik legjobbjának.

Időpont: 1944. Helyszín: a Sasfészek nevű vár a bajor Alpokban, a Gestapo dél-németországi központja. A németek itt tartanak fogva egy amerikai tábornokot, a szövetségesek tervezett franciaországi partraszállásának egyik szervezőjét. Ha vall, akkor az angol-amerikai csapatoknak el kell halasztaniuk a második front megnyitását. Londonból tehát útnak indul egy héttagú kommandó, hogy kiszabadítsa a tábornokot. Már az elején kérdések merülnek föl az olvasóban és az ügynökökben. Lehet, hogy áruló van közöttük? Lehet, hogy nem is egy? Lehet, hogy parancsnokuk célja nem is a tábornok kiszabadítása, hanem valami egészen más? Lehet, hogy a németek már jó előre tudtak a küldetésükről? És hogyan juthatnak fel a megközelíthetetlen szirten álló várba? És hányan maradnak életben, mire feljutnak? Hányan térhetnek haza Angliába? Lélegzetelállító kalandok egész sora, a többszörös megtévesztéssel manőverező mesterkémek munkájának izgalmas, eseménydús ábrázolása, jó humor -ez jellemzi Alistair MacLeannek, a műfaj nagy öregének egyik legjobb, legnépszerűbb regényét.

London, 1901. A metropoliszban pezseg az élet az új évszázad hajnalán: a tudomány és technika elképesztő eredményeinek köszönhetően a Brit Birodalom virágzik, a nagyérdemű léghajókkal járja a világot, a pazar estélyeken pedig mechanikus emberek szolgálják ki az úri közönséget. Ugyanakkor azonban szörnyű járvány pusztít a városban, amelynek áldozatai lelketlen gyilkológépekké változnak és a ködből előbukkanva marják meg a mit sem sejtő polgárokat, míg egy állítólagos világító rendőr sorra gyilkolja Whitechapel szerencsétlen lakosait. Amikor aztán még egy léghajó is lezuhan, Viktória királynő legjobb ügynökét állítja a nyomozás élére: Sir Maurice Newbury, az elismert antropológus, valamint tűzről pattant asszisztense, Miss Veronica Hobbes okkult és nagyon is evilági módszereket egyszerre hasznosítva szállnak szembe a ködbe burkolózó Londonban felbukkanó rejtélyekkel.

A Határvidék-trilógia véres nyitánya Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért. A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon.

Az Átkelés, Cormac McCarthy méltán híres Határvidék-trilógiájának második kötete. A nagysikerű Vadlovakhoz hasonlóan szintén az USA délnyugati államaiba és a szomszédos Mexikó kietlen és kegyetlen tájaira kalauzolja el az olvasót. A második világháború idején játszódó megrázó történet egy testvérpár, a tizenhat éves Billy Parham és öccse, Boyd megpróbáltatásairól, kalandjairól és felnőtté válásáról szól. Billy megszállottan üldözi a jószágaikat prédáló, Mexikóból átkóborolt nőstényfarkast. Miután a fiú csapdába ejti a vemhes állatot, úgy dönt, nem öli meg, hanem átkel vele a határon, és szabadon engedi a hegyek közt. A tragikusan végződő útról hazatérve örökre megváltozik az élete. „Az elátkozott vállalkozások végérvényesen kettévágják az életet azelőttre és mostra." Billy eztán még egyszer visszatér a határ túloldalára, Mexikóba, ezúttal azonban az öccse társaságában vág neki az útnak. A szerző lélegzetelállító óriás-mondataival, a western-regények hagyományából táplálkozva, Melville, Hemingway és Faulkner nyomdokain járva tárja elénk újabb letaglózó, pokoli látomását egy vad és megszelídíthetetlen vidékről, és a benne élő – e vidékkel és egymással is szüntelen küzdelemben álló – emberekről.

Maguknak való cowboyok, akik ritkán szólalnak meg, de ha igen, annak súlya van. A magányos emberek bajtársiassága, leleményes és megszokhatatlan összhangjuk a természettel és otthonos idegenkedésük az úgynevezett civilizációtól. Az erőszak kíméletlen élessége. A Határvidék-trilógia záró darabjában, A síkság városaiban minden benne van, amiért Cormac McCarthyt nagyra tartják tisztelői: a vadnyugat alkonya elemi erejű, egyszerre realista és mégis jelképessé váló ábrázolásának lenyűgöző eszköztára. A Vad lovak és az Átkelés című könyvekben megismert cowboyok, John Grady Cole és Billy Parham története A síkság városaiban végzetszerűen fonódik egybe. Az Egyesült Államok déli határvidékén játszódó történetben múlt és jelen, Amerika és Mexikó konfliktusos találkozása szikrázik fel. Vajon eleve elrendeltek-e a történeteink, vagy a barátság és a szerelem kötelékei újraírhatják-e a sorsunkat? McCarthy kíméletlen és lenyűgöző tablót nyújtva keresi a választ a Határvidék-trilógia megrendítő fináléjában.

Szívós, találékony, könyörtelen – volt SAS kommandósként Nick Stone a legjobbak egyike, mégis utcára kerül. Egy félresikerült akció után lapátra teszik, ám a brit titkosszolgálat igényt tart rá – a kormány által bármikor kényelmesen letagadható akciók résztvevője lesz. Ebben a kivételesen mocskos világban nem létezik ennél mocskosabb munka. Washingtonban a helyzet még tovább romlik. Miközben látszólag rutinfeladatot teljesít, Stone megtalálja egyik volt katonatársát, akit a családjával együtt kíméletlenül lemészárolnak. Hamarosan neki is menekülnie kell a gyilkosok elől, méghozzá a vérengzés egyetlen túlélőjével – egy hétéves gyerekkel. A kislány az egyetlen, aki azonosíthatja a gyilkosokat; Stone-nak kell megvédenie tőlük, és megoldania a rejtélyt, amely a régmúltban, a SAS egyik legnagyobb botrányt kavart bevetésében gyökerezik… A Távvezérlés az első Andy McNab rendkívül sikeres Nick Stone-történeteinek sorában, amely olyan valósághűen ismerteti a hírszerző szervek működését, hogy csak különleges hadügyminisztériumi engedéllyel jelenhetett meg…

Talán nincs is olyan diák, akiben fel ne merült volna a vakáció első napjaiban: „Hej, nem sikerül, amit a szünidőre terveztem! Ez a nyár bizony már az ördögé!” Így kesereg ennek az érdekes regénynek a két főhőse is. Külföldi kalandozás helyett otthon maradással sújtja őket a szülői szigor, sőt a dolgot még egy nagynéni is súlyosbítani fogja… Aztán mintha csoda történne! Megérkezik a nagynéni, aki küllemében is, jellemében is egyaránt „fantasztikus”, és ezzel megkezdődik ifjú barátainknak, Csabának és Hubának nem mindennapi vakációja.

A cím után ítélve azt hihetnénk, ez a regény a régmúlt középkorban játszódik, ahol talpig vasba öltözött lovagok vívják csatáikat. Nos, noha a cím minden szava igaz (szerepel vár is meg a vár ura is), az egész történet mégis napjainkban, méghozzá a soha meg nem unható Balaton partján játszódik. Akik pedig olvasták a szerzőnek A fantasztikus nagynéni című regényét, azok jó ismerősként köszönthetik Csabát és Hubát, a mókás kedvű ikreket és ama nagynénit is, akik ezúttal (sok kaland, izgalom és vidámság közben) azon fáradoznak, hogy két szerető szív és egy árva gyerek sorsát eligazgassák. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

Londonban vagyunk, 1896-ban: szinte naponta áll elő a tudomány valami újabb csodálatos felfedezéssel, és H. G. Wells népszerű regénye, „Az időgép” hatására már az is elképzelhető, hogy az ember utazzon az időben. Sőt a Murray Időutazások nevű cég már éppen szervezi az első ilyen utakat; bár egyelőre még csak a 2000. évbe lehet elutazni, amikor az emberek és az addigra értelmes lénnyé fejlődött gépek vívnak élethalálharcot egymással. Andrew Harrington, a dekadens aranyifjú azonban a múltba szeretne utazni, hogy megakadályozza élete szerelmének, egy whitechapeli prostituáltnak a halálát, akit Hasfelmetsző Jack gyilkolt meg bestiális kegyetlenséggel… A regény, amely olyannyira bővelkedik fordulatokban, hogy az olvasónak legalább úgy kell kapaszkodnia, mint a zötyögő idővillamos utasainak, hol a jövőbe száguld velünk, hol egy párhuzamos univerzumba. S e fergeteges kalandok főhőse végül maga H. G. Wells, a sci-fi atyja lesz – s mellette felbukkan az Elefántember, Bram Stoker (a Drakula írója) és Henry James is… S hisszük vagy sem, hogy az időutazás lehetséges, és hogy Wells egy párhuzamos világból küld üzenetet nekünk, annyi bizonyos, hogy Félix J. Palma elvisz minket a saját időutazására: a viktoriánus Anglia izgalmas világába.

Alex Tremain egy kalóz, aki bajba került. Nem akar mást, csak újra megnyitni szülei ötcsillagos szállodáját az Álmok szigetén, Mozambik partjai előtt, ám ehelyett egyre növekvő adósságheggyel kell szembenéznie, az emberei egyre nyughatatlanabbak, és nemrég rúgta ki nem is egy, hanem egyszerre két nő. És ha mindez nem lenne elég, egy hajó alkalomszerű megtámadása rászabadítja a kínai Triádokat, és hogy tovább bonyolítsa a helyzetét, szó szerint az ölébe hullik a csinos vállalati jogász, Jane Humphries… Mielőtt rájönne, Alex belekeveredik két különböző, de egyformán veszélyes vállalkozásba – az egyik a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkba viszi, és eleget fizet ahhoz, hogy újra megnyissa a szállodáját, a másik pedig élete szerelmével kecsegteti. Vajon sikerül Alexnek az utolsó akciója, és megszerzi mindkét főnyereményt?

Két hegyvidéki falucska – Longeverne és Velrans – emberemlékezet óta ádázul gyűlölködik, nem csoda hát, hogy a gyerekek közt is kitör a háború. A velrans-iak szörnyen megsértik a longeverne-ieket, és Lebrac vezér, a két Kobak fiú, Pepe, Duda, Cinege meg a többi vitéz úgy dönt, hogy a becsületsértés vért, pontosabban gombot kíván. Igen: gombot, mert az összecsapásoknak az a céljuk, hogy foglyot ejtsenek, akinek aztán levágják mindenét, ami levágható: gombot, nadrágtartót, paszományt, „cipőperklit”. Igazi nagy háború ez, van benne tömegverekedés és párviadal, hőstett és árulás, csel és ellencsel, és persze szerelem is. A szerző, Louis Pergaud (1882–1915) az előszóban tapintatosan közli, hogy könyvét nem gyerekeknek és nem is ifjú szüzeknek írta. A Gombháború – melynek Bognár Róbert fordította bravúros magyar változata régóta hiánycikk már a hazai piacon – mégis nemzedékek óta olyasféle ifjúsági alapkönyvnek számít Franciaországban, mint nálunk A Pál utcai fiúk.

„Üdvözlet a halálból” hangzik Maxwell Broadbent hangja a videokazettáról, amelyet titokzatos eltűnése után találtak meg fiai apjuk új-mexikói házában. Broadbent, a megrögzött kincsvadász és sírrabló, több mint ötszáz millió dollár értékű műkincset gyűjtött össze élete folyamán, amelyeknek vele együtt nyoma veszett. Az eltűnt régiségek közé tartozik egy ezeréves maja kódex is, amely a maja orvostudományt összegzi: lehet, hogy ma még halálos betegségekre is található benne gyógymód. Először rablásra gyanakszik mindenki, de az igazság hajmeresztő: Maxwell Broadbent, mint a régi uralkodók, összes kincsével együtt temettette el magát Honduras egyik távoli, még feltérképezetlen vidékén. Ha a három Broadbent fiú szeretne az örökségéhez hozzájutni, meg kell találniuk apjuk gondosan elrejtett sírhelyét. Természetesen egy ekkora kincs nem maradhat titokban, mások is tudomást szereznek a hatalmas vagyonról és a maja kódexről, így lélegzetelállító hajszának leszünk tanúi. A briliáns Preston – Child szerzőpárosból megismert Douglas Preston ezúttal a hondurasi dzsungel legmélyére kalauzolja olvasóit.

„Nagyszerű kalandregény a kalóztörténetek minden elengedhetetlen kellékével: csatákkal, párbajokkal, elbűvölő kalandorokkal, igaz szerelemmel, és néhány betört fejjel. Lebilincselő elbeszélés, amely úgy képes az olvasó elé tárni a kalózok korát, hogy közben nem vész el a részletekben…Egy elragadó hősnő izgalmas kalandjai.” THE GUARDIAN – Nagy Britannia „…a történelmi-ifjúsági regények tehetséges írója: egyedülálló módon képes erős, intelligens nőalakokat teremteni, akik szembeszállnak koruk kegyetlen szabályaival. Rees könyvében megelevenedik a kalózok világa, s komolyan körbejárja a rabszolgák és nők helyzetének kérdéskörét is. Rees kiváló kutató, akinek írásaiban a legapróbb részlet is történelmi hűséggel bír.” NEW YORK TIMES BOOK REVIEW – USA

„Az elveszett cirkáló” közmegbecsülést kiérdemelt kapitánya, Piszkos Fred ebben a kötetben új oldaláról mutatkozik be: érző szívű atyaként, aki a maga módján mindent elkövet, hogy isten kegyelméből trónörökössé lett fiát az uralkodói székbe segítse. Közben megismerjük Fülig Jimmyt is, aki bár Piszkos Frednek régi ellenlábasa, ez alkalommal úgy is mint szépíró, úgy is mint „beugró” trónörökös-herceg, Fred kapitány malmára hajtja a vizet, pedig szíve szerint csak kedves csontnyelű kését keresi, amit véletlenül mindig valaki hátában felejt.

A KÜLÖNLEGES GYERMEKEKET SZÖRNYEK FENYEGETIK. EGYETLEN EMBER MENTHETI MEG ŐKET – DE Ő MADÁRTESTE FOGLYA MARADT. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek hihetetlen, kalandos története folytatódik. Jacob Portman a barátaival Londonba indul. A gyerekek szeretnének biztonságra lelni egy időhurokban, ahol nem fenyeget sem öregség, sem betegség, sem ellenség. Azt remélik, hogy gondviselőjükön, Vándorsólyom kisasszonyon is segíteni tudnak, hogy visszanyerhesse emberi alakját. Mielőtt barátait biztonságos helyre vezeti, Jacobnak meg kell hoznia egy fontos döntést szerelméről, Emma Bloomról. Közben a háború sújtotta Londonban vérszomjas lidércek és éhes üresrémek fenyegetik őket… Ransom Riggs különleges hősei, a szörnyeket látni képes Jacob, a puszta kezével tüzet gyújtó Emma, a láthatatlan Millard, a halottakat feltámasztó Enoch és társaik visszatérnek a fantasztikus fordulatokkal teli regényben. A régi fényképekkel illusztrált könyv rendkívüli világba vezeti az olvasót.

Egy rejtélyes sziget … egy elhagyott árvaház … izgalmas, megindító és csodálatos történet Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek. Volt egy fiú, akit egyáltalán nem lehetett látni, ha nem viselt ruhát, aztán egy lány, aki a csupasz kezében hordozta a tüzet. Volt két nővér, akik úgy beszélgettek egymással, hogy egyetlen szót sem szóltak és egy lány, aki úgy járt, hogy a lába nem érintette a földet. Olyan könnyű volt, hogy madzagot kellett kötni a derekára, hogy el ne repüljön. És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár. Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különös gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek. Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.

A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.

Percy Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába. Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam… kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük…

Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabeth-re ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától. A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden. A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak. A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…

Percy Jackson semmi jót nem várt az iskolai nyílt naptól, de amikor titokzatos halandó ismerőse után két pomponkánydémonnal is találkozik, a dolgok még a vártnál is rosszabbra fordulnak. A sikersorozat negyedik kötetében már a küszöbön áll az olimposziak és a Titán isten közötti háború. Még az eddig biztonságos menedéknek számító Félvér Tábor is sebezhetőnek bizonyul, amikor Kronosz és hadserege megpróbál varázshatárán belülre kerülni. Hogy a támadásnak elejét vegyék, Percy és félisten barátai egy küldetésre indulnak a Labirintusba – a hatalmas, föld alatti világba, ami minden fordulóban újabb vérfagyasztó meglepetést tartogat számukra.

A félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A New York Times sikersorozatának várva várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd.

Egy Hebron palesztin negyedében rendezett vérfürdő során titokzatos körülmények között eltűnik Ray Kerman őrnagy, magas rangú SAS-tiszt. Nem marad semmi nyom, csak Kerman két őrmesterének holtteste, akik az izraeliek tanácsadóiként szolgáltak. Az elkövetkezendő hónapok során a Hamasz terroristáinak támadássorozata döbbenti meg a brit és az amerikai kormányt. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgozó Jimmy Ramshawe hadnagy és Arnold Morgan admirális, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szembesülnek a ténnyel: a Hamasz támadásai mögött egy katonai zseni áll. Mindketten Kerman őrnagyot sejtik az események hátterében, aki véleményük szerint átállt az ellenség oldalára. A washingtoni és londoni hírszerzés elsősorban attól tart, hogy a terroristák egy atom-tengeralattjáró birtokába jutnak, amely hatalmas pusztítást okozhat víz alól indítható, nagy hatótávolságú irányított rakétáival. Kerman meggyőzi támogatóit Szíriában, Iránban és Kínában: finanszírozzák e gyilkos terv végrehajtását… Választása az oroszok által épített Barracuda 945 típusú tengeralattjáróra esik. Az Iráni Haditengerészet kapitányával, Ben Badr tábornokkal együttműködve átszelik a Csendes-óceánt, és északra hajóznak. Az alaszkai olajvezetékek ellen intézett támadássorozattal sikerül káoszt okozniuk az Egyesült Államok nyugati partjainál. Miközben a Pentagon látszólag tehetetlenül áll a láthatatlan, óceán mélyén rejtőzködő ellenséggel szemben, Morgan admirális nagyszabású ellentámadást szervez…

A történet a XVII. század elején játszódik. A spanyol gyarmatosítók ellen küzdő tengeri farkasok egyik vezére a Fekete Kalóz. A hős lelkű olasz nemesúr adta kalózkodásra a fejét, hogy bosszút álljon családjáért a porba tiport becsület, a megalázott és kigúnyolt igazság bajnokaként. Esküdt ellenfele, Van Guld, hitszegő, népének és hazájának hitvány árulója. A vitéz kalózvezér megcsáklyáz egy spanyol vitorlást, s a foglyok közt gyönyörű leányt pillant meg. Eszeveszett szerelemre lobban iránta. Sikerül-e vajon a Fekete Kalóznak levernie ádáz és álnok ellenfelét? Egymásra talál-e a tenger félelmetes lovagja s az a gyengéd, ártatlan teremtés akit szeret? Erről szól a páratlan izgalmas kalandregény.

Meggyilkolnak egy tudóst az Antarktiszon, és az Interpol kapcsolatba lép Tomás Noronhával, a portugál történésszel, hogy segítsen megfejteni egy több mint ezeréves rejtélyt, egy bibliai titkot, amit a tettes fölírt egy lapra és otthagyott a holttest mellett… Az Antarktisztól Ausztráliáig röpít minket a magával ragadó regény és bepillantást nyerünk az emberiség túlélését fenyegető változásokba. A hetedik pecsét napjaink tudományos tényein alapszik és szerzője egy olyan felfedezést tár elénk, amely alapjaiban változtathatja meg bolygónk és az emberiség jövőjéről alkotott elképzelésünket. Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

Majdnem pontosan ezer éve történt, hogy a francia nyelvű normanok elözönlötték a brit szigeteket, és meghódították angolszász lakóit. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyé olvadt, és így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Az író akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyzei hőseit, a nemeslelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát, és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richárd királyt és a legendás Robin Hoodot. A romantius, kalandos nagy regény másfél évszázada kedves olvasmánya felnőtteknek és fiataloknak. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

1497 fagyos januárja baljós eseményekkel köszöntött Milánóra: gyermekágyi lázban meghal a „Mór” ifjú hitvese; egy zarándokot szíven szúrnak a Szent Ferenc-templomban; Az utolsó vacsorának helyet adó kolostor könyvtárosát felakasztva találják a Piactéren; egy másik domonkos barát ugyanott fölgyújtja magát. A tragikus szálak Leonardo da Vincihez vezetik a pápai titkosszolgálat kiküldött inkvizítorát, Leyre atyát, akit egy névtelen feljelentő már jó ideje riogat titkosított leveleivel, mondván, hogy Milánóban az egyház létét fenyegető eretnek összeesküvés készül. Leyre atya eredetileg csak egy talányos rejtvényt akar megfejteni, hogy megtudja, ki a Vészmadár. A leleményes inkvizítort azonban mindjobban legyűgözi Leonardo mágikus személyisége s a titokzatos remekmű, Az utolsó vacsora, amelyen egy az egyházat alapjaiban megrengető rejtvényt rejtettek el… Okkal gyanúsította-e Róma eretnekséggel Leonardót? Mi volt a Magdaléna-kultusz, és kik voltak a katharok? Kik és miért gyilkolták halomra őket a Sforza-herceg városában? A titok megfejtésre vár… A titokzatos vacsora friss, fordulatos, hátborzongatóan izgalmas kalandregény. Javier Sierra 1971-ben született, Malagában él, mára a legsikeresebb spanyol szerzők egyike, akinek művei huszonöt nyelven, több millió példányban fogynak. A titokzatos vacsora Spanyolországban idáig tizennyolc kiadást ért meg.

1988. január 5-én egy egyiptomi tudós ősi királysírt nyitott fel a Nílus nyugati partján. A falakon lévő csodás festmények és hieroglifák között váratlanul rejtett fülke tárult fel, benne tíz alabástrom váza, mindegyikükben írott tekercsek. A tudós Wilbur Smith-t kérte fel, hogy az eredeti szöveget fogalmazza át mai nyelvre. Az átfogalmazásból a világhírű kalandregényíró talán legelbűvölőbb könyve született meg. „Alig kezdtem el dolgozni a szövegen, máris teljes egészében beleéltem magam e távoli kor írójának világába és személyiségébe. Megszerettem Taitát, a rabszolgát. Rádöbbentem, hogy az emberi érzések és vágyak mily keveset változtak e hosszú idő alatt, és itt motoszkált bennem az izgalmas gondolat, hogy a hős Tanus múmiája még ma is ott fekszik a Mamose fáraó sértetlen, épen maradt sírjában.” (Wilbur Smith)

Kalózokról, elásott kincsekről sokat olvashat az ember. Ha Stevenson Kincses Szigetét nem olvasta, mégsem tudja, milyen is az igazi kalózregény! Páratlan feszültség, egymást kergető fordulatok jellemzik ezt az izgalmas regényt, a kalandos-romantikus irodalom klasszikus alkotását. Írója, Robert Louis Stevenson, a múlt század végének híres angol regényírója, a fia kedvéért kezdett bele Jim Hawkins és John Silver históriájába – ezért ifjúsági regény a szó szoros értelmében A Kincses Sziget. Ámde ifjúsági azért is, mert megjelenése, 1884 óta nemzedékek olvassák, fiatalok és öregek egyaránt, mindekor izgalommal, örömmel és egyformán fiatalos lelkesedéssel. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig – legalábbis terjedelmét tekintve – alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak. Különös világ ez az emberfölötti – vagy emberalatti – lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs. (Göncz Árpád)

Ha megmozgatják a fantáziádat az oda és vissza történő utazások, amelyek kivezetnek a kényelmes nyugati világból, a Vadon szegélyén túlra, és érdekel egy egyszerű (némi bölcsességgel, némi bátorsággal és jelentős szerencsével megáldott) hős, akkor ez a könyv tetszeni fog, mivel épp egy ilyen út és utazó leírása található benne. A történet a Tündérország kora és az emberek uralma közti réges-régi időkben játszódik, mikor még állott a híres Bakacsinerdő, és a hegyek veszéllyel voltak tele. Az egyszerű kalandozó útját követve útközben megtudhatsz (ahogy ő is megtudott) – ha még nem ismernéd mindezeket a dolgokat – egyet s mást a trollokról, koboldokról, törpökről és tündékről, s bepillantást nyerhetsz egy elhanyagolt, de lényeges időszak történelmébe és eseményeibe. Mert Zsákos Bilbó úr számos jelentős személynél járt; beszélt a sárkánnyal, a hatalmas Smauggal; és akaratán kívül jelen volt az Öt Sereg Csatájánál. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel ő egy hobbit. A hobbitok fölött a történelem és a legendák mind ez idáig átsiklottak, talán mert rendszerint többre tartják a kényelmet, mint az izgalmakat. Ez a személyes visszaemlékezések alapján készült beszámoló, amely Zsákos úr egyébként csendes életének egy izgalmas évét írja le, azonban képet adhat erről a becses népről, akik (úgy mondják) manapság megfogyatkoztak. Mert nem szeretik a zajt. A babó címmel is megjelent. Musztács Krisztián könyvtáros ajánlásával.

A vihar egy új-zélandi kikötő partjától elold egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel elragadja. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak – tizenöt fiatal utasával együtt – nyoma vész. A hatóságok és a hozzátanozók hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. A szigetre vetődésük után a gyerekek felépítík ideiglenes társadalmukat, és összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet. Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

Titokzatos, orsó alakú „óriás valami” nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a „szörny” nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Egy ellopott hadihajó. Egy titkos küldetés. Egy világraszóló kaland. A behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el. A darwinisták fel akarják használni a barkácsok ellen, még ha ezért azt az árat is kell fizetniük, hogy az Oszmán Birodalom is belép a háborúba. Deryn, a brit légierő fiúruhában szolgáló kadétja és Sándor, az álruhás osztrák–magyar trónörökös a Leviatán fedélzetén utaznak Isztambul felé. A léghajó küldetését azonban katasztrófa fenyegeti, és a két fiatal hamarosan idegen földön találja magát – magányosan, üldözőkkel a nyomukban. Sándornak és Derynnek minden ügyességükre, ravaszságukra és szövetségesükre szükségük lesz, hogy megbirkózzanak a veszedelmekkel.

Egy ellopott hadihajó. Egy titkos küldetés. Egy világraszóló kaland. A behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el. A darwinisták fel akarják használni a barkácsok ellen, még ha ezért azt az árat is kell fizetniük, hogy az Oszmán Birodalom is belép a háborúba. Deryn, a brit légierő fiúruhában szolgáló kadétja és Sándor, az álruhás osztrák–magyar trónörökös a Leviatán fedélzetén utaznak Isztambul felé. A léghajó küldetését azonban katasztrófa fenyegeti, és a két fiatal hamarosan idegen földön találja magát – magányosan, üldözőkkel a nyomukban. Sándornak és Derynnek minden ügyességükre, ravaszságukra és szövetségesükre szükségük lesz, hogy megbirkózzanak a veszedelmekkel.

Ezerkilencszáztizennégyet írunk. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinánd főherceget meggyilkolták, és egész Európa a háború küszöbére sodródik. Két tábor áll szemben egymással összebékíthetetlenül: a gépimádó barkácsok és a darwinisták, akik sosem látott fajzatokat tenyésztenek háborús célokra. Ferenc Ferdinánd fia, Sándor herceg az egymásnak feszülő nagyhatalmak figyelmének középpontjába kerül, és menekülni kénytelen szülei gyilkosai elől. Útja keresztezi Deryn Sharpét, a skót lányét, aki fiúnak öltözve szolgál a brit légierőnél. Az egyikük barkács – a másik darwinista, és mindketten súlyos titkokat őriznek. Harcok, veszedelmek és intrika szegélyezik útjukat, a nyomukban pedig ott liheg a háború. W. Kovács Ágnes könyvtáros ajánlásával.

A Feketeszakállhoz, „Black Sam” Bellamyhoz, és Charles Vane-hez hasonló hajóskapitányok, kalóztársaikhoz csatlakozva létrehozták a „Suhanó Bandát” és ezzel megalapították a Kalózköztársaságot – a nyers, egyedi, és túlságosan is rövid demokráciát a Bahamákon. Szerződéses szolgákból szabadok lettek, a feketékből és a menekült rabszolgákból egyenlő jogú polgárok, vezetőiket pedig szavazással választották meg vagy távolították el. Azáltal, hogy elvágták a kereskedelmi útvonalakat, kifosztották a rabszolgahajókat, és elszakították Európát az Újvilágtól, a Kalózköztársaság alapjaiban rázta meg az imperializmust, és tüzelte azokat a demokratikus érzelmeket, amelyek később az amerikai szabadságharchoz vezettek. Szereplőik a közemberek szemében hősökké lettek, és most, ebben a korábban soha el nem mesélt történetükben, a dicsőséges Kalózköztársaság újra életre kel.

A Muszasi többek szerint a japán Elfújta a szél. Igazi nagyregény, amely a 16. századi Japánt örökíti meg. Azt a Sógun történetéből is ismert Japánt, amely több mint 150 évig tartó háborúskodás után egy igazi hősért kiált, aki egyesíti a feldúlt és zsarnok nagyurak által felosztott országot. Itt lép színre Muszasi, a valóságban is létező páratlan kardforgató harcművész, író és zen buddhista mester, hogy megkezdje emberpróbáló küzdelmét egy új kor hajnalán… Josikava Eidzsi egyike Japán legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő folklórjának része. AZ első kötettel az olvasó egy hosszú utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot. Gál Erzsébet könyvtáros ajánlásával.